Sziasztok! Nincs valami sok dolgom, hozom a 18. részt. :)
Carly szemszöge:
- Csak súlyosbodik a helyzete. Az ellenszer összetevőit senki sem tudja! - mondom kétségbeesetten.
- Sss! Halkabban! Még a végén felébred! - szól rám Dyl.
- Mennyi ideje van, ha nem kap ellenszert? - néz rám Damien.
- Ha négy hete kapja a mérget akkor úgy... pár napja vagy órája.
- Te jó ég! - hajtja le a fejét Mark.
- Tennünk kell valamit! El nem halhat meg! - néz a barátjára Roberta.
- De mégis mit? Ki a fene tudhatná azt a nyavalyás receptet? - kérdezi Clark.
- Mondjuk az, aki elkészítette a mérget? - lép be a szobába Cody.
- Josh? Ha nála lenne, sem adná oda csak úgy - rázom a fejemet.
- Meg kell próbálnunk! Eleanor-ért! - pattan fel a kanapéról Stefan.
- Akkor induljunk! - áll fel Mark és Damien is.
- Mi lesz fele? - int a fejével El felé Roberta.
- Míg a házban van nem eshet baja - nyitja ki a bejárati ajtót Matt.
Eleanor szemszöge:
- Hol vagyok? - kérdezem.
Azonban nincs válasz. Csupán a madarak csicsergését, a fák lombjainak susogását és egy patak csobogását hallom.
Olyan, mintha a Paradicsomba csöppentem volna. Minden olyan jó... olyan tökéletes.
- Hahó! Hall engem valaki? - kiáltok még egyszer.
Most sem érkezik válasz. Egy darabig csak nézelődöm, amikor is megjelenik előttem több alak.
Mind felém tartanak, fehér ruhát viselnek. Van köztük nő, férfi sőt még pár alig néhány éves gyerek is.
- Maguk meg kik? - hátrálok.
- Te vagy Eleanor Marie Knight, nemde? - szólal meg egy vörös hajú hölgy.
- I... igen. Hol vagyok?
- Sehol - válaszol egy fekete hajú, fehér bőrű kislány.
- Mi az, hogy sehol?
- A köztes térben. Élet és halál közt - válaszol egy idős bácsi.
Mi?????
Külső szemlélő:
Míg Carly, Cody, Dylan és a többiek elmennek megkeresni Josh-t, Eleanor a kanapén fekszik. Falfehér arccal, zsíros, összekócolódott hajjal, kiszáradt szájjal.
Mintha elhagyta volna az életereje.
A szíve már alig akar verni és a tüdeje is készül felmondani a szolgálatot. A láza pedig bőven van 45 fokos. Már a halálán van.
De valami mégis itt, a földi síkon tartja. Valami különleges erő próbálja életben tartani még egy ideig. De ez sem tarthat örökké. Ha Josh nem adja oda az ellenszert a Kinght lány hamarosan eltávozik.
Josh szemszöge:
- Ó, nocsak, nocsak. Kiket látnak szemeim. Kik hívtak ide - vigyorgok a kis társaságra.
- Tudjuk, hogy te mérgezted meg El-t. Miért jó ez neked? - kiált rám Carly.
- Ugyan - legyintek. - Halhatatlan vagyok, örökké élek. Kell egy kis móka, ami feldobja a hétköznapjaimat.
- Mi? Neked az móka, hogy megölöd őt? - ordít Dylan.
- Szegény, szegény Dylan. 500 éve nem lehettél együtt Eleanor-ral, és most sem lehetsz. Ugyanis a halálán van.
- Ha a mérget ki tudtad keverni biztos az ellenszer receptjét is tudod - szólal meg Mark.
- És ha tudom? Szerintetek odaadnám? - kérdezem.
- Josh! Vagy ideadod az ellenszert vagy megöllek! - szorítja ökölbe a kezét Clark.
- Tegyük fel, hogy átadom a receptet.... mit kapok cserébe?
- Ó hogy az a..... - indul meg felém Stefan.
Azonban mielőtt bármit is tenne Damien lefogja és ennyit kérdez:
- Mit akarsz?
- Tudjátok mit? Odaadom. Csak úgy.... nekem már az ajándék, hogy El életben marad - veszem elő a kis papírt a zsebemből.
- És mi a trükk? - néz rám Matt.
- Mi lenne?
Damien szemszöge:
Kiveszem Josh kezéből a papírt, majd megnézem a hozzávalókat.
- Azt se tudom mik ezek - nézek fel.
- Add ide! - veszi ki a kezemből Clark.
Gyorsan végigfut rajta, majd ennyit mond:
- Szét kell válnunk, hogy mihamarabb megtaláljuk ezeket.
- Oké. Én megyek Damien-nel, Carly Cody-val, Roberta Clark-kal, Mark meg Dylan-nel - mondja Matt.
Felosztjuk, ki mit keres.
- Ha megtaláltátok az összetevőket telepatikusan üzenjetek - néz ránk Clark, majd mindenki elindul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése