A történetről :)

Léteznek és köztünk élnek, azonban senki sem tud róluk. Nem, most nem a vámpírokról beszélek. Másokról. A vérszívókhoz hasonlóak, mégsem jelentenek ránk veszélyt. Ők a halhatatlanok. Évszázadokkal ezelőtt valaki kifejlesztette azt az italt, amelynek köszönhetően örökké fiatalok lehetnek és nem öregszenek azok, akik isznak belőle. De még az ebből a fajtából valóak sem tudják pontosan ki volt az. Csupán azoknak adatik meg, hogy halhatatlanok legyenek, akiknek halálközeli élményük van, és nincs más esélyük az életre. Mára már több száz örök életű ember van a világon. "Klánokba" verődve élnek, és vándorolnak városról városra, nehogy a halandók rájöjjenek a titkukra.

2013. január 4., péntek

2. évad 10. rész - SZERETLEK!!!

Helló emberek! 
Na, akkor a második évad befejező része. 
Meg kell, hogy mondjam kb. 30 részesre terveztem ezt az évadot, de annyi ötletem támadt Mo életével kapcsolatban, hogy úgy döntöttem ez rövid lesz, viszont a következő hosszú. :D
Az új évadot egy másik blogon kezdem el, aminek a linkjét nemsokára kiteszem föl, az oldalakhoz. 
Jó olvasást!
xx Tita

ui.: Tudom, hogy rövid lett, de ennyit tudtam kihozni belőle. 
TALÁLKOZUNK A TO LIVE FOREVER 2-ÖN.



A szívem a tiéd, mióta először megláttalak, és a két kezed között tartva a lelkem és a testem vigyáztál rám.

Eleanor szemszöge: 

A Matt-el való veszekedésem után aludtam egyet és most úgy látom kissé tényleg túlfeszítettem a húrt. A Dylan-es dolog szerintem durva volt. 
- Miért tűntél el? - kérdezi valakitől Matthew. 
- Muszáj volt - válaszol egy lány. 
Lesurranok a lépcsőn és benézek a nappaliba. 
- Miért, Britney? 
Ő lenne Matty nővére? Hogy talált ránk? És miért épp ennyi év után kereste fel az öccsét? 
- Sziasztok - dőlök a falnak. 
Mind a ketten felém kapják a fejüket. 
- Eleanor Knight vagyok, Matt felesége - mosolygok. - Te pedig Britney Simpson, ugye? 
- Felesége? - fordul vissza Matt-hez. - Nem is mondtad. 
- Úgy öt perce vagy itt - rántja meg a vállát a férjem. - El? Hogy vagy? 
- Elmegyek Dani után a Hyde parkba. Elvitte Mo-t. 
- Este beszélünk? 
- Talán. 

***

- Mi lesz a kisbabával? - kérdezi Dani. 
- Kérdezz könnyebbet! - nevetek fel. - Ő is egy élőlény, nem ölhetem meg, de....
- De apa nélkül nem vállalod. Akarod, hogy beszéljek a fejével? 
- Ne! Jobb lesz, ha magától jön rá arra, hogy valamit nagyon rosszul csinált - ellenkezek. 
- Te tudod Eleanor. 

Britney szemszöge: 

- Te komolyan ilyen hülye vagy? - kólintom fejbe Matt-et. 
- Tudom, már rájöttem. De késő....
- Késő? Mihez van késő? Ahhoz, hogy a családoddal légy? Dehogy! Csak hagyd azt a hülye munkát és kér bocsánatot Eleanor-tól. Világos? 
- Igen! 

Matt szemszöge: 

- Átmenjek Mo-hoz? - kérdezem, mikor El belép a szobába. 
- Ne. Alszik. Nagyon jó füle van, még a legkisebb neszre is felébred - dől az ágyba. 
- Édesem, én..... nem akartam. Felhívtam Conor-t és szóltam, otthagyom a céget. Rettenetesen sajnálom. Meg tudsz nekem bocsátani? 
Mélyen a szemebe néz, de nem mond semmit. Ez rossz jel.....
- Szeretlek - mondja kb. 10 perc után. 
Egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében ölelem magamhoz. 
- Mi lesz a kicsivel? Megtartod? - nézek rá.
- Megtartjuk. 

(évekkel később)

Eleanor szemszöge: 

- Amerikából jöttem, mesterségem címere.... - mondom. 
- Festő! - kiabálja be Monica. 
- Ez nem ér! - pattan fel Cody. - Ti úgy is tudtok a fejünkben olvasni, ha elzárjuk a gondolatainkat! - mutat a 8 éves Carlos-ra, a 7 éves Mo-ra és az 5 éves Will-re. 
- Halhatatlan gyerekek - legyint Dani. 
- Még nálunk is különlegesebbek - karolja át a derekát Damien. 
Hogy mégis hogyan találtak egymásra? Minden két évvel ezelőtt történt.  Danielle vissza akart menni Phoenix-be, de Damien mindezt megakadályozta. Kiderült ugyanis, hogy ő végig Dani-t szerette, de ahhoz, hogy erre rájöjjön az kellett, hogy majdnem elveszítette őt. 
- Elmegyünk sétálni? - kérdezi Will. 
- Persze. Öltözzetek fel! - mosolygok a három gyerekre. 

Boldog vagyok. De most úgy igazán. 
Lehet, hogy a szüleimet ott kellett hagynom, lehet, hogy a bátyám elment örökre és lehet, hogy Matt-tel még lesznek vitáink, de boldog vagyok. 
Azt hiszem most élek igazán. 
Van családom (nem is kicsi) és tudom, hogy ők mindig velem lesznek. 
ÖRÖKRE! 

VÉGE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése